Szent Lujza Intézet

 

Az óvodában és az iskolában is szigorú rend és fegyelem volt.

Ha valaki  tintapacát ejtett, kitépték a papírt a füzetéből és rátűzték a hátára, körbejáratták a teremben,aztán  kiállították a sarokba, ha valaki nevetni mert, az is mellékerült.

63-an voltunk egy osztályban, abból 18 fiú.

Sajnos már csak páran élünk.

A 2.világháború idején 3 hónap alatt tanultunk meg írni-és olvasni úgy,hogy állandóan a pincébe vittek le minket a bombázások miatt.

az intézet  kápolnájában mindennap istentiszteletet tartottak.

A vallásos nevelés beleivodott a lelkünkbe: hit,remény, szeretet,őszinteség, önzetlenség egész életünkre hatássl volt, ha nehézség ért későbbi felnőtt életünkben,átsegített,erőt merítettünk belőle és feltétel nélkül segítettünk a másoknak. A lujzásokra jellemző életfelfogás,stílus leírhatatlan.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a háború után államosították az épületet és feloszlatták az apácarendet, állami gimnázium és tanítóképző lett a helyén,később felvette  Martos Flóra nevét, ma Óbudai gimnáziumnak hívják.